4 módszer a poszttraumás stressz-zavarban szenvedő gyermekek megsegítésére


4 módszer a poszttraumás stressz-zavarban szenvedő gyermekek megsegítésére

Amikor a fiam kilenc éves volt, autóbalesetet szenvedett. Egy taxi piros lámpán futott és nekicsapódott a legjobb barátja apja autójának. Szerencsére senki sem halt meg, de volt néhány csonttörés és agyrázkódás. Meggyógyultak, de a fiam pszichés traumájának kezelése és gyógyulása egy kicsit több időt és erőfeszítést igényelt. Diagnosztizálták nála A poszttraumás stressz zavar . A baleset után nem tudta elhagyni a házat. Egy autó látványa megnehezítette a lélegzetét, az egyikbe beszállás pedig teljes pánikrohamot okozott. Az apró dolgok kiváltó okokká váltak, és hirtelen minden túl sok volt neki. Soha nem tudtam sokat a serdülőkori szorongásos zavarokról, és a szakembereket elhanyagolták tanulmányozta őket egészen a közelmúltig.


A fiam PTSD-jének és szorongásának kezelése mindkettőnk számára gyógyulási folyamattá vált. Kiberbiztonsági tanácsadó vagyok, és nincs tapasztalatom a mentálhigiénés szolgáltatások terén, így kezdetben elképesztő volt. Én azonban olvastam tanulmányok hogy a szülő érzelmei és hangulatai hatással lesznek a gyermekére, és másik amely rámutatott arra, hogy a tudatos szülői nevelés milyen hatással van a gyermek azon képességére, hogy vigaszt nyújtson egy másik gyermeknek. A The Glory Institute Emotion Coaching programja pedig hangsúlyozza a gyermekek érzelmeinek támogatásának fontosságát, valamint segít nekik azonosítani és címkézni őket, ami elősegíti az érzelmi intelligencia erősítését a jövőbeli kapcsolatokban.

De nem akartam stresszor lenni a fiam számára. Azt akartam, hogy a lehető legjobb legyen. Segíteni akartam neki kezelni a szorongását. A fiam terapeutájával együtt megtanultuk a legjobb lépéseket a szorongás kezelésére, és ők a világot megváltoztatták számunkra.

Nem kell kapkodni

Nem kell mindennek egyszerre történnie. A fiam időt szakított rá, amikor szüksége volt rá, és soha nem siettem vele. Néha egy órába telt, mire képes volt elhagyni a házat; máskor csak néhány percet vesz igénybe. Amikor a mentális betegségek kezeléséről van szó, ne legyenek határidők. A felépülésnek és a kezelésnek az ember saját tempójában kell történnie.

Soha nem voltam frusztrált, amikor a fiamnak órákba telt felkészülni, hogy elhagyja a házat, és megbizonyosodtam róla, hogy tudja. A figyelmes szülőnek lenni éppúgy hatással van gyermeke mentális egészségére, mint a fizikai egészségére, ezért gondoskodtam arról, hogy tudja, hogy soha nem vagyok rá mérges vagy frusztrált, csak támogató, megértő és együttérző vagyok.


Először kis lépések

Egy ház építhető több ezer téglából, stabilan, szorosan egymásra rakva és összeragasztva. Azt akartam, hogy a fiam legyen elég tégla ahhoz, hogy elég biztonságban érezze magát ahhoz, hogy egy közönséges mese szerint egy farkas ne üvöltözze és ne puffanjon szét. Minden apró lépés egy tégla volt. Minden tégla fontos volt, mert segített kialakítani a ház falait. A ház volt a biztonságos hely, ahol a dolgok rendben voltak és ismerősek voltak. Ez a vizualizáció valóban segített neki kezelni a szorongását. Mivel láthatta, hogy a kezelés során tett cselekedetei hogyan segítettek neki fokozatosan kialakítani ezt a biztonságos teret, képes volt tovább dolgozni önmagán, még akkor is, ha úgy érezte, nem jut sehova.

Beszélj a miről és a miértről

A fiam szorongásának gyökeréhez való eljutás volt az egyik fő dolog, ami segített neki. Nyíltan és őszintén kommunikáltunk egymással; elmesélte, hogy a szabadba járás megijesztette, és cserébe megosztok vele valamit.


Aztán amikor készen volt, megbeszéltük, miért ijesztette meg ennyire. Könnyebbé vált számára, hogy olyan válaszlistát állítson elő, amely megcáfolja a szorongás okait, így bármikor úgy érezte, elolvashatja, és megnyugodhat.

Készítsen készenléti terveket

A készenléti tervek jók. Ha pánikrohamot kap, vagy ha bármilyen helyzetben kiváltotta magát, akkor megoldásokat talál ki arra, hogy mit tegyen saját maga. A fiammal azon gondolkodtunk, hogy mely helyzetek szorongatják, és milyen lépéseket tehet, hogy megszabaduljon ettől, megnyugodjon annyira, hogy kezelje, vagy teljesen elkerülje.


Bár olyan sok eshetősége volt apró helyzetekre, hogy nem hittem volna, hogy szüksége van rájuk, mégis támogattam, miután rájöttem, hogy ez – tudva, hogy kezelni tudod a szorongásaidat – volt az egyik legfontosabb felismerés, amit fiam elérhet. Az a tudat, hogy ott leszek neki, ha segítségre szorul, de az a tudat, hogy ő maga is meg tudja csinálni, valóban növelte az önbizalmát, és megerősítette a kapcsolatunkat.

A fiam most tizenegy éves. Elhagyhatja a házat. Autóval tud közlekedni. Még mindig szorong, de kezeli, és tovább fejlődik attól, hogy megtanulja kezelni. Érzelmileg intelligens és egészséges kiskamasz lett, és én nagyon büszke vagyok rá.