„Jó-e valaha vitatkozni a gyerekek előtt?”

A kérdés megválaszolásához igen, nem árt néha gyerekek előtt vitatkozni. Valójában jó lehet nekik. De az, hogy milyen vitákat folytatsz, és hogyan kommunikálod gondolataidat és érzéseidet, NAGY különbséget jelent.

Ha a viták gyakran előfordulnak, vagy ellenségesek, fizikaiak, agresszívek, vagy kőfalazást, néma bánásmódot vagy sértéseket tartalmaznak, az mindenképpen káros lehet a gyerekekre. Azok a gyerekek, akik ilyen típusú konfliktusoknak vannak kitéve, gyakran szoronganak, szoronganak, szomorúak, dühösek és depressziósak lesznek. Ezek az érzések alvászavarokhoz, rossz iskolai teljesítményhez és fókuszálási nehézségekhez vezetnek. Hosszabb távon ezek a gyerekek képtelenek lesznek kezelni a konfliktusokat és egészséges felnőtt kapcsolatokat kialakítani.

A gyerekek megtanulják kezelni a konfliktusokat azáltal, hogy megfigyelik, hogyan kezelik életükben a felnőttek a nézeteltéréseket és az erős érzelmeket. A Glory-féle konfliktus-megközelítésben azt szeretem a legjobban, hogy nem a konfliktus megoldása a cél, hanem annak szabályozása. Nem biztos, hogy mindannyian pontosan úgy hagyjuk el a helyzetet, ahogyan szerettük volna, de úgy érezzük majd, hogy meghallottak, lehetőségünk lesz átérezni érzéseinket, megérteni mindkét oldalt, és olyan megállapodásra jutunk, amelyet Ön közösen talált ki, és amely mindkét fél számára elfogadható. Ezek az egészséges konfliktusok modellezésének kulcsfontosságú összetevői.

Érezzük minden érzésünket

A legtöbb érzelem összesen 90 másodpercig tart. Ha megengeded magadnak, hogy mindezt érezd, akkor át fognak mozogni rajtad, így jelenvalóbb és racionálisabb lehetsz. Ehhez először meg kell találnia azokat az érzéseket a testében, amelyek egy alapvető érzelmhez kapcsolódnak. Miután felismerte, hol található a testben, és hogyan érzi magát, felismerheti és lélegezhet rajta keresztül. Az elengedéshez gyakran össze kell hangolni az érzést. Ezt nem lehet szavakkal kifejezni, de lehet például morgás vagy sikoly. Ha az érzéseket a hanghoz illesztjük, elengedhetjük őket, szemben az elfojtással vagy újrahasznosítással. Amikor teljesen átérzi a dolgokat, akkor jobban jelen lehet, hogy egy helyzetet és tényhalmazt olyan lencsén keresztül nézzen, amelyet nem homályosít el az érzelmek.

Hallgatás és hallás érzése

Az egyik legnagyobb kihívás az egyénnel vagy csoporttal való konfliktus kezelésében az egyszerű hallgatás. Ha mindenkinek lehetőséget adsz arra, hogy megossza történetét és érzéseit, mindkét fél nyitottabb lesz az együttműködésre. Az egyik módja annak, hogy megbizonyosodjon arról, hogy mindkét fél úgy érzi, meghallják, ha meghallgatja, majd összefoglalja vagy átfogalmazza, amit a másik fél megosztott Önnel.

Empátia és perspektíva

Egy másik személy érzéseinek vagy tapasztalatainak empátiával való elismerése betekintést és perspektívát nyújthat, ugyanakkor kapcsolatot teremthet. Kapcsolat nélkül nem tudtok együtt átvészelni a konfliktust. Ha mélyen hallgat és vizualizálja a másik fél tapasztalatait, akkor a megosztó személy nagyobb nyugalmat és kapcsolatot érezhet. Ha nyugodtnak és összekapcsoltnak érzed magad, jobban hozzáférhetsz agyad prefrontális kéregéhez, ami lehetővé teszi, hogy racionálisabban és kreatívabban gondolkodj. Az empátia megnyilvánulhat egyetlen egyszerű kijelentés formájában is, például: „Fusztráltnak tűnsz, hogy…” Minél többet gyakorolod az empátiát naponta, annál jobban hozzáférhetsz ahhoz, amikor szükséged lesz rá a konfliktus során.

Együttműködés

Végül mindkét félnek készen kell állnia az ötletelésre. Ha közösen ötletelnek a megoldásokon, mindenki nagyobb valószínűséggel fogadja el a végső döntést a továbblépés során. Ismét csak akkor lehet eredményes ötletbörze, ha mindkét ember nyugodt és jelen van. Az együttműködés során a gyerekek nemcsak a folyamatnak lehetnek tanúi, hanem ami még fontosabb, hogy a szülői kapcsolat és kapcsolat továbbra is érintetlen.

A szülői konfliktus számos formában jelentkezik, és attól függően, hogy hogyan kezelik a konfliktust, lehet káros vagy hasznos is. A gyermekek számára modellezett egészséges konfliktusszabályozási készségek magukban foglalják az érzések feldolgozását és a konfliktuson való átlépést oly módon, hogy az mindkét érintett felet szolgálja. Szóval, szabad-e vitatkozni a gyerekeink előtt? Néha igen, az!

Olvass tovább:

Dethmer, J., Chapman, D. és Klemp, K. W. (2014).A tudatos vezetés 15 vállalása: A fenntartható siker új paradigmája. Tudatos vezetési csoport.

Gottman, J. M. és DeClaire, J. (1997).A gyermeknevelés szíve: Hogyan neveljünk érzelmileg intelligens gyereket. Simon és Schuster.

Reynolds, J., Harold, G., Coleman, L. és Houlston, C. (2014).Szülői konfliktus: Eredmények és beavatkozások gyermekek és családok számára (a kapcsolatok megértése és erősítése)(1. kiadás). Bristol University Press, Policy Press.