3 mit tehet és mit ne tegyen érzelmileg intelligens gyerekek neveléséhez

Szülőként a legjobbat akarjuk gyermekeinknek. Keményen dolgozunk azon, hogy erős egyéneket neveljünk, akik boldog életet élnek, és jó erkölcsi helyzettel rendelkeznek. Néha azonban azon kapjuk magunkat, hogy megkérdőjelezzük szülői döntéseinket, összefonjuk az ujjainkat, és reméljük, hogy ezt az egész szülői dolgot jól csináljuk.

A gyermekneveléssel kapcsolatos reményeink, álmaink és félelmeink soha nem szűnnek meg, de mint kiderült, nem kell többé szárnyra kapnunk, és többé nem csak a reményre hagyatkoznunk. Az Érzelem Coaching segítségével most egy tudományos alapú ütemtervünk van arra vonatkozóan, hogyan neveljünk kiegyensúlyozott, magasabb teljesítményt elérő és érzelmileg intelligens gyerekeket.

Dr. John Glory kutatása azt mutatja, hogy az érzelmi tudatosság és az érzések kezelésének képessége meghatározza, hogy gyermekeink mennyire sikeresek és boldogok életük során, még az IQ-nál is jobban. Ha gyermekeink érzelmek edzőjeként dolgozunk, annak pozitív és hosszan tartó hatásai vannak, puffert biztosítva az élet bonyolultságaihoz, ami lehetővé teszi számukra, hogy magabiztosabbak, intelligensebbek és sokoldalúbbak legyenek.

Az alábbiakban bemutatunk három teendőt és mit nem szabad gyermeke érzelmi intelligenciájának fejlesztéséhez.

1. Ismerje fel a negatív érzelmeket, mint lehetőséget a kapcsolódásra.
Használja gyermeke negatív érzelmeit lehetőségként a kapcsolatteremtésre, a gyógyulásra és a növekedésre. A gyerekek nehezen uralkodnak érzelmeiken. Maradj együttérző, szerető és kedves. Kommunikáljon empátiával és megértéssel, hogy gyermeke elkezdhesse megérteni és összerakni felfokozott érzelmi állapotát. Próbáld meg ezt mondani: „Úgy tűnik, frusztrált vagy! Teljesen értem”, vagy: „Most nagyon dühösnek tűnik. Azért, mert Sandy elvitte a játékodat? Teljesen megértem, miért vagy dühös.'

Ne büntesd, ne utasítsd el vagy szidd gyermekedet érzelmi érzelmek miatt.
A negatív érzelmek életkoruknak megfelelőek, és a gyerekek növekedésével végül alábbhagynak. Ha az érzéseiket jelentéktelennek tekinti, vagy azt üzeni, hogy az érzéseik rosszak, akkor valójában azt az üzenetet küldi, hogy rosszak. Ez a káros felfogás egész felnőttkorukban velük maradhat.

2. Segíts gyermekének felcímkézni az érzelmeit.
Segítsen gyermekének szavakat és jelentést adni érzéseinek. Amint a gyerekek megfelelően felismerik és felcímkézik érzelmeikat, jobban képesek szabályozni magukat anélkül, hogy túlterheltnek éreznék magukat. Próbáljon meg olyan kifejezéseket használni, mint: „Érzem, hogy ideges vagy” vagy „Úgy hangzik, mintha nagyon megsérültél”.

Ne közvetítsen ítéletet vagy frusztrációt.
Néha gyermekeink olyan dolgokat tehetnek vagy mondanak, amelyek egyenesen elfogadhatatlanok, és nehéz megérteni azokat az érzelmeket, amelyek indokolatlannak vagy irracionálisnak tűnnek. De próbálja meg bevetni magát a gyermeke helyébe. Tegyél fel kérdéseket, keress megértést, és üzend nekik, hogy az ő oldalukon állsz, támogatod őket, és ott vagy, hogy megfogd a kezüket azokban a pillanatokban, amikor a dolgok elsöprőnek és nehéznek érzik magukat.

3. Állítson fel korlátokat és oldja meg a problémákat.
Segíts nekik megtalálni a módját, hogy a jövőben másképp reagáljanak. Vegye igénybe a segítségüket, hogy alternatív megoldásokat keressenek küzdelmeikre. A gyerekek autonómiára vágynak, és ez egy nagyszerű módja annak, hogy megtanítsuk nekik, hogy képesek önszabályozni magukat egy olyan világban, amely igazságtalannak és különösen felkavarónak tűnik. Emlékeztesd őket, hogy minden érzelem elfogadható, de minden viselkedés nem. Íme egy nagyszerű mondat a korlátok felállítására és a problémamegoldás elősegítésére: „Megértem, hogy ideges vagy, de az ütés nem helyes. Hogyan tudod kifejezni az érzéseidet anélkül, hogy legközelebb megütnéd?'

Ne becsülje alá gyermeke tanulási és növekedési képességét.
Velük született képességük arra, hogy jól működő felnőttekké fejlődjenek, akik képesek megoldani a problémákat és intelligensen reagálni az élet dilemmáira. Gyerekként azonban szükségük van egy figyelő fülre, egy kézre, amit meg lehet fogni, és egy szülőre, aki képes rávenni őket, hogy belülről érjenek el, és ennek megfelelően reagáljanak.

Szülőnek lenni kihívásokkal teli és soha véget nem érő munka. Mindössze három apró lépéssel olyan gyermekeket nevelhetsz, akik derűsek, magabiztosak, és könnyebben és magabiztosan tudnak eligazodni az élet bonyodalmaiban.